Mint korábban már említettem, az utazás mindig egy ötlettel indul. Van amikor egy régen tervezett ötletet valósítunk meg, de vannak spontán ötletek is. Ez is egy ilyen út volt. Nagyon távoli jövőben terveztem ugyan egy csehországi utazást. Egyszer, miközben beszélgettem a boltosommal, ahonnan a kutyám ellátmányát szoktam beszerezni, megemlítette, hogy nemrég járt Chesky Krumlovban, Dél Csehországban, és mesélte, hogy mennyire tetszett neki és mekkora élmény volt az egész társaságnak. Bizony ekkor el is dőlt bennem, én is el akarok menni oda. Ez aztán meg is történt.

Az utazás vonat, busz összetételben valósult meg, mert Prágát is útba ejtettük. Pontosabban kétszer is, odafelé és vissza is. Mondjuk én már korábban is voltam Prágában, de így is élmény volt. Ha Prágában járok, nem lehet nem megemlíteni az egyik kedvenc írómat, Bohumil Hrabalt. Tüneményes derűvel és humorral mesélt a vidéki Csehország életéről. Így egy kis prágai séta után este értünk e helyszínre.

Krumlov a világörökség része, igazán illik rá a „meseváros” jelző. Apró, vakítóan fehér falú, barátságos, vörös cserepekkel fedett házai igazán mesebeli látványt nyújtanak. A városban található a 14. században épült gótikus Szent Vitus-templom, fantasztikus üvegablakokkal. A főteret pedig gyönyörű lábasházak veszik körül. Természetesen pedig a város fölött ott magasodik Csehország második legnagyobb vára. Több arisztokrata család birtokolta az évszázadok alatt. Utoljára a Schwarzenberg család birtokolta, akik fontos szerepet játszottak a Habsburg Birodalom életében. Politikai nézetei jelentősen befolyásolták az ifjú Ferenc Józsefet is.

Maga a vár egy hatalmas épületegyüttes, amely nem csak a vár épületeiből, hanem az azt kiszolgáló gazdasági épületekből, istállóból, lovardából, konyhakertből és egy hatalmas parkból állt. A szépen gondozott francia mintákat követő barokk kertben még egy teljes szabadtéri színház is megtalálható. Itt régen gyakran szegény gyerekeknek adtak elő színdarabokat.

A városban élt és alkotott egy ideig Egon Schiele, osztrák modern festő is. A róla szóló múzeumban rengeteg, a városról szóló festményei megtalálhatóak és több ikonikus műve is. A muzeum továbbá helyet ad a nemzetközi kortárs művészek kiállításainak is.Megtaláltuk továbbá azt a kis házat is egy kert mellett, ahol élt elbújva a világtól.

Még egy nagyon érdekes múzeumot mindenképpen érdemes megnézni: a Fotoateliér Seidel múzeumot, amely a fotográfia korai történetét mutatja be berendezett termekkel és eredeti, régi eszközökkel. Arra is van mód, hogy családik eredeti, korabeli ruhákban fotózkodjanak. Rendkívül gazdag a képgyűjteményük is, amelyek a vidéki életet mutatják be a 20. század elején.

Nyaranta népszerű szórakozás a hajókázás a Moldván és a rengeteg fesztivál.

Hogy lássunk még valamit a vidéki Csehországból, sikerült eljutnunk Ceské Budejovicébe is. Ez a város talán nem annyira meseváros, de mindenképpen érdemes meglátogatni. Ami kimaradt, az Tabor, az egykori husziták fellegvára volt. De ezt igazán csak egy egykori történelemtanár fájlalhatja csak. 

Természetesen ebből az írásból sem maradhat ki a gasztronómia. Itt is volt éppen Budejovicében egy fantasztikus ebéd élményünk. Sült marha és sertés szelet volt a tányéron egy fantasztikus mártással és autentikus knédlivel. Az ebédet pedig egy jóféle korsó sörrel öblítettük le. Mondhatom, az élmény tökéletes volt.

Ha kedvet kaptál egy utazáshoz, itt kérheted a saját személyes és ingyenes utazási tervedet.